Leírás
A „sodródás” egy összetett filozófiai rendszer. Vallási nézőpontból nevezhetjük a tengeristen vallásának (bár nem etnológiai értelemben), a névtelen isten vallásának (bibliai értelemben), válságvallásnak (mert életválságban fanyalodik rá az ember), gondviselésvallásnak (mert a gondokat a gondviselőre hárítja), és gyermekvallásnak is (mert a gyermeki kiszolgáltatottságot állítja a középpontba). Ellenben vallásos attitűdre nem feltétlenül van szüksége, elfogadhatjuk pusztán alkalmazott filozófiának is, hiszen világleírásában minden létező dolog egyetlen mozgó tengert alkot, melynek változásaihoz vagy igazodunk, és boldogulunk, vagy nem igazodunk, és botladozunk. De mentálhigiénés technikaként is felfoghatjuk, ami az életválságból kivezeti az embert.
“Gyermek vagyok, nem remélek, hanem kérek és kapok, s ha nem kapok, továbbállok. Mert nem könyörög az, akit szeretnek. De ki törtet, annak az ima csodafegyver, pokolgép egy félkegyelmű kezében. Jaj neked, ha minden vágyimádat teljesíti a menny, mert istened, bizonyára, már elhagyott téged! Jaj, ha nem történhet veled más, csak amit te akarsz! Ha már mindenfelől akaratod vesz körül, ki segít rajtad? Kárhozat a buta akarat, hisz jól kérni csak az tud, aki mindent tud. Te viszont keveset tudsz és éhesen imádkozol, ezért olyat kérsz, minek jóllakottan nem örülnél. Ha éhesen imádkozol, az állat imádkozik, nem a lélek. És mindenki éhesen imádkozik, hiába szabtak böjtöt eleink. Könyörgünk és siettetünk, kéregetünk és követelünk, sírunk és rimánkodunk, és az égnek is hazudunk. Mutogatunk és színészkedünk, ábrándozunk és énekelünk, és törtetésünk leigázza imáinkat. Kijátszanád istenedet? Miért teszed, ha ő a gondviselőd? Azért, mert másik sorsot akarsz, s a magadét, mit a menny segít, elhagyod. Elégedetlen vagy a hullámokkal, és két karral csapkodod a vizet. De ugyan mit kérhetnék, és mit ne adna meg már azzal, hogy benne sodródom?“
Értékelések
Még nincsenek értékelések.